H   A   N   N   A     M   E   N   T





49. FEJEZET  


(Szerző: Dreska Ildikó)

Alma Mater

Standing by Willamette's waters

Tow'ring o'er its blue

Rises our dear Alma Mater

Proudly to the view.

Swell the chorus, ever londer

Full of joy and cheer,

Hail to thee, our Alma Mater -

Lewis&Clark, so dear.

Where the town and snow-capped mountain

Charm the heart and eye,

There our love will center ever,

Love that cannot die.

Swell the chorus, ever louder

Full of joy and cheer,

Hail to thee, our Alma Mater -

Lewis&Clark, so dear.

Ballagás

Hanna 2018. május 5.-én elballagott! Boldogan, fülig érő mosollyal, büszkén! 

Négy csodálatos, élménydús, feledhetetlen egyetemi évet töltött Oregonban, Portland nagyszerű egyetemén - első magyar származású diákként - a Lewis&Clark-on! 

Magáénak tudhatja az Amerikai Vegyipari Társaság fizikai-kémia szakának kitüntetését, a Lewis&Clark college Kémia Honorját (kitüntetés tanulmányi eredményéért, kutatásáért, szakdolgozatáért), és Övé lett múlt évben a William J. Ingram Endowed vegyész kitüntetés. 

Sikeresen levizsgázott spanyol és arab nyelvből. 

Szeptembertől a Duke University (USA) PhD. kutató-mérnök hallgatója. 

Tanulmányai mellett mindvégig fáradhatatlanul dolgozott a campuson, egyszerre több munkakörben (volt kémia labor asszisztens, tanársegéd, korrepetitor tanár, arab diákok angol nyelvtanára, alumni koordinátor és konyhai kisegítő munkás/később a diákok konyhai vezetője), emellett számos önkéntes feladatot látott el mint állat- és környezetvédő, túravezető, grafikus és fotós. 

2017-ben a víztisztításra koncentrálva kezdte meg önálló kutatómunkáját. 

Határozott, erős, maximalista, szorgalmas, céltudatos, rendkívül önálló és talpraesett lány vált belőle.

Hálás szívvel köszönöm a Gondviselés folyamatos jelenlétét, a Lewis&Clark College maximális támogatását. Köszönöm a professzorok fáradhatatlan, lelkesítő munkáját, az együtt örülést és szeretetet amivel körülvették. 

Örökké hálás köszönet Szingapúrnak, az United World of South East Asia - nak a csodálatos gimnáziumi évekért és rendkívüli lehetőségekért. ....és nem utolsó sorban hálás köszönet mindazoknak a barátoknak, - hosszabb vagy akár csak pillanatnyi időre a semmiből felbukkanó- embereknek akikkel összetalálkozott az útja során és szerették, támogatták, erősítették a világ másik végén. 

Köszönöm, hogy valóra válhatott egy álom és a kisebbik lányom repülője - ami egyben a legelső repülő út volt - egyenesen a nővére ballagásán landolt.

oldalmosoly

kicsit meghatódva...

libasorban

a diploma átvétele

gratulációk fogadása

gratulációk fogadása II.

nemzetek előtt...

huncut mosoly

komplex mosoly

magában-mosoly

társakkal mosoly

már a diplomával

ceremónia-vég

a kis magyar lány

virágcsokros

a határozott

kimolyosgás

a főigazgató úr

édes tesók!

meghatódva-boldogan

Arany zsinór: mert Honor-al (kitüntetéssel végzett).

Smaragd zöld zsinór: mert Latin honor-al végzett.

Kiránykék zsinór: Alumni Leadership and Scholarship .

....és piros-fehér-zöld, mert magyar!

A ballagás youtube video-ja: 
https://www.youtube.com/watch?v=UQBX9zhxVKg

Múlt idéző: 4 évvel ezelőtt Szingapúrban... a ballagásán

Díjátadó 

...az Amerikai Vegyipari Társaság fizikai-kémia szakának kitüntetése, amit az Amerikai Egyesült Államok legkiválóbb végzős diákjai nyerhettek el (undergraduate) 

A Lewis&Clark College kitüntetése (Honor), a latin honorral teljesített tanulmányi eredményéért, kutatásáért és szakdolgozatáért.

Kis tesó a Hilton hotel tetején...

Dana&Hanna

a dokumentumfilm - debütálása -  a nagyközönség előtt...

Megtekinthető itt: 
Interjú 1.
Interjú 2.

Aki kibírta az első repülőútját és aki beleszeretett Amerikába!

A díjkiosztó est utáni vacsora

Interjú vele a Fejér megyei Hírlapban: https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/varga-hanna-fehervari-diaklany-tanulmanyai-soran-igazi-vilagutazova-valt-2420168/

Magyar Kémikusok Lapja 2018. szeptemberi számában:

Határátkelőn és index.hu-n az én cikkem:
https://hataratkelo.blog.hu/2018/07/27/igy_veszitett_el_magyarorszag_egy_egyetemistat

Búcsú vacsora a barátokkal

...mert, hogy egy ilyen meglepetés vacsora is volt és mellé egy meglepetés - hatalmas - saját készítésű torta. 

Portlandi utolsó alkotások

Soda

Önarckép - csigafotó - 

Fájó búcsú a Lewis&Clark-tól

...16 évesen otthont váltott. 

A szülőhazából - egyedül, és még gyerekként - Szingapúrba költözött. A váltás nehéz volt, sokat "honvágyolós". 
Mire igazán magáénak érezte Szingapúrt, ismét költözni kellett mégpedig az USA-ba. 

Itt cseng a fülemben, amikor kiköltözött és izgatottan vártuk az első skype-s beszélgetést.

A lányom a túloldalon keservesen sírt, hogy képtelen lesz megszokni Amerikát, annyira idegen és szokatlan számára az egész.

Haza akar jönni, mégis itthon folytatja a tanulmányait az állatorvosi egyetemen.

Akkor én magam is nagyon elbizonytalanodtam. Nehéz itthonról, ismerősökkel, hozzátartozókkal körülvéve, egy megszokott környezetből tanácsokat adni. Sosem éltem egyedül -gyerekként- a világ egyetlen idegen földjén sem. Nem kellett teljesen ismeretlen helyeket feltérképeznem, megismernem, megszoknom.

Az idő mindent megold! Kell, hogy a Gondviselés mindent szépen, rendben elrendezzen és segítsen, felépítsen, támogasson egy életutat. 

A Gondviselés remekül ténykedett...mert a Lewis&Clark College a lehető legjobb választás volt, az Amerikai Egyesült Államok - Oregon - Portland, pedig a legtökéletesebb hely!

Megtalálta azt a tudományágat amiben az örömét és lelkesedését leli.

A körülmények, a véletlenek - és tudjuk semmi sem az - , az egyetem, a tanárok, a társak végig ott voltak és csodálatos módon előcsalogatták belőle azt aminek meg kellett születnie, ki kellett pattannia egy-egy gondolatként, célként. 

Ez csak olyan helyen lehetséges, ahol valóban szívvel és lélekkel akarják, hogy egy diák boldog, teljes és életre kész legyen! 

A Lewis&Clarkon minden adott ahhoz, hogy valaki megtalálja a saját útját, itt ehhez minden támogatást és segítséget megkap.

A diáknak nincs más dolga, mint beül egy csónakba evező és vitorla nélkül, és halad a folyó sodrásával. Bármi történik az útja során, Ő csak tanul, erősödik, tapasztal. Megfigyeli, élvezi a pillanatokat és egy életre töltekezik belőle.

Portland az otthona lett! Az-az otthon, amitől nem szabadna, nem akarna soha elszakadni...DE az élet megy tovább... a sodrás most más partok felé viszi a csónakot. Mindennek megvan a maga helye is ideje.

Ha úgy alakul, akkor a visszatérésnek is. 
Egyszer...

...álom volt négy évig egy arborétumban élni...

Egy szakasz végén...
...gondolatok az USA-ról...

Vicces, de még mindig nem jártam ott... (most azonban célul tűztem ki, hogy öt év múlva ha ledoktorál, akkor én is ott leszek! ). 

...és vicces, mert négy éven át, rengeteg kutató munkával, utána olvasással és a lányom folyamatos interjúztatásával,  50 fejezetet írtam róla. 

Képzeletben beutaztam, bejártam, megéltem vele és általa a pillanatokat.

Igen. Az Amerikai Egyesült Államok egy teljesen más világ, mindenben eltér a megszokottól. Másképp lélegzik, pulzál, tesz, gondolkodik, működik, van.

Itt is megélhető a jó, legjobb, legeslegjobb és vannak rossz, rosszabb és legeslegrosszabb dolgok is - mint bárhol a nagyvilágban- . 

Én, innen, Székesfehérvárról, a szobámból imádtam! 

Nekem/nekünk csupa jó, pozitív, felemelő és megismételhetetlen élményünk fűződik hozzá! 

Szingapúr és az Amerikai Egyesült Államok volt az, akik teljes mértékben elfogadták, befogadták és terelgették a felcseperedő lányomat. 

A lehetőségeket, a támogatásokat, a figyelmet, az együtt örülést, a büszkeséget nem a szülőhazájától kapta, hanem két világvégi - idegen országtól.

Menjetek, lássatok, tapasztaljatok kedves magyar fiatalok! 

Vigyétek magatokkal az erőt, kitartást, a pipacsokat, a búzamezőket, a Balatont és édesanyátok hamuban sült pogácsáját!

A sportpálya

A tornaterem

Kistesó is gyönyörködik...