H A N N A      M E N T

1. FEJEZET

(Szerző: Dreska Ildikó)

"Ne szoríts meg engem
ne szoríts erősen ez fáj
inkább szoríts nekem
ha menni muszáj
hidd el én veled maradnék
szívesen széjjelszakadnék
ha lenne mér'
Magyarország!"

Tartalom: MIT IS ÍR - ÉS HOGY IS HÍVJÁK? MINDEN ITT KEZDŐDÖTT EL...SZINGAPÚR, JÚLIUS ELEJÉN MEGTUDTUK AZ IB NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGIJE EREDMÉNYÉT, A NÉGY AZ NÉGY ÉS NEM HÁROM, A FELKÉSZÜLÉS MOZZANATAI, MI LESZEL HA NAGY LESZEL?, BŐVEBBEN AZ AMERIKAI EGYETEMEKRŐL, ORVOSI KÉPZÉS AZ USA-BAN, BETEKINTÉS MAGYARORSZÁG-USA-EGYÉB KÜLFÖLDI ORSZÁGOK REZIDENS KÉPZÉSÉBE, HANNÁRÓL SZÜLETETT EGY CIKK A FEJÉR MEGYEI HÍRLAPBAN, GUTAÜTÉSÉRT REPÜLŐJEGY, FEJEZET VÉGI VALLOMÁS

MIT IS ÍR - ÉS HOGY IS HÍVJÁK?

Adott egy anyu. Egy írni (is) szerető anyu. 
Anyu két éve úgy döntött, hogy néha-néha írogat a lánya - az United World College ösztöndíjasaként szingapúri-külföldön töltött - két évéről. 

Főleg azoknak akik szeretnének elnyerni egy ilyen középiskolai ösztöndíjat/ akik már elnyerték ezt az ösztöndíjat/ azoknak a szülőknek, akik anyuhoz hasonlóan otthon maradtak és folyamatosan átgondolnak a világ azon szegletébe, ahol csimotájuk él/ és mindazoknak akiket érdekel Ázsia.

A két év lejárt. A történet főhőse átköltözött az ellenkező irányba, Portlandba.

A másik világ vége, nyugati partjára.  

Anyu úgy döntött, hogy a történet folytatódik. Új életszakasz - új blogban.

Ez a történet most mindazokhoz szól, akik egyetemi éveiket külföldön szeretnék tölteni/ akik már ott is tanulnak/  azoknak a szülőknek, akik anyuhoz hasonlóan otthon maradtak és folyamatosan átgondolnak a világ azon szegletébe, ahol csimotájuk él / és mindazoknak akiket érdekel az USA.

Ebben a blogban azt tervezem, hogy kicsit tárgyilagosabb leszek és még nagyobb hangsúlyt kap maga az USA, az egyetem. Terveim között szerepel, hogy több online interjút is készítek kint élőkkel, így még hitelesebb, teljesebb képet kapok, ezzel együtt pedig adok, mindenkinek aki olvas.

MINDEN ITT KEZDŐDÖTT EL...SZINGAPÚR:

Aki nem követte nyomon a két éven át, HANNA MENT SZINGAPÚR című előzmény blogot, annak javaslom, hogy olvassa el: KATT IDE. Ez pont a 69., egyben utolsó fejezethez irányít, melynek a végéhez görgetve megtalálható minden egyes fejezet linkje és tartalma.

Ha csak arra vagy kíváncsi, HOGYAN LETT HANNA EGY PORTLANDI EGYETEM ÖSZTÖNDÍJASA?  akkor pedig olvasd el ezt a részt: KATT IDE.

JÚLIUS ELEJÉN MEGTUDTUK AZ IB NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGIJE EREDMÉNYÉT:

Kezdem először ezzel a hivatalos információval: KATT IDE.
Ahogy mindig is mondtam, hogy az UWCSEA Singapore a világon a leg-leg és még legebb! Nemzetközi IB érettségi átlag a világon 29,8 pont. Az UWCSEA Dover, Singapore átlaga: 36,7 pont. 
Rettenetes büszkeséggel írom, hogy Hanna eredménye: 42 pont lett, a maximálisan kapható 45 pontból. 

Idézet az UWC Magyarország hivatalos oldaláról:
" A hat tárgyból tett érettségi vizsgán a legmagasabb elérhető pontszám a 42, ehhez járulhat még 3 ún. "bónuszpont", melyeket a kurzus során írt TOK (ismeretelméleti) és az extended (kiterjedt) esszék érdemelhetnek ki. Ez összesen 45 pontot jelent, de ilyen eredmény tízévente is alig születik az egész világon. A negyven ponton felüli eredmények rendkívül kimagaslónak, szinte zseniálisnak, s bizony ritkának mondhatóak. " 

A NÉGY AZ NÉGY, ÉS NEM HÁROM:

Elképesztő. Megint elszaladt ez a nyár. 
Annyira szaladt, mintha kergették volna és hiába loholtam utána lélekszakadva, hogy visszarántsam. Ő rám se hederített.
Meggyőztem, lefizettem, vagy egyszerűen csak rákényszerítettem volna arra, hogy fogja vissza magát.

- Hé mondd! - Éppen újra megszoktuk egymást, éppen belejöttünk, hogy milyen a két év távollét alatt kipelyhedző Hannás élettel és a lassan már őszbe vegyülő, itthoni anyás-apás-tesós élettel kompromisszumosan-kézenfogósan, ELŐRE a család útján, a béke felé! élni.

Éppen letette a lantot, és letettük a lantot. Mert ő makacs, én meg elég határozott vagyok a punk-tum aprólékosan kiépített itthoni rendszeremet illetően. Rájöttünk, hogy ő már nem fog megváltozni, mi már nem fogunk megváltozni. Tehát szokjuk, tanuljuk egymást.

Anya 25 éve balra keveri a rántást, Hanna két éve ellenkezőleg. Anya 25 éve kuktában főzi a levest és összes főzelékeket. Hanna két éve, nem érti mire jó a kukta. Anya a konyha szekrényben a sárga fazékba ülteti mindig a fehér fazekat. Hanna a sárgát beteszi leghátulra, mert elől zavarja a szemét. Anya öt percig szellőztet, Hanna negyed óráig. 

Ó jaj! Így lesz átmenet nélkül, házon kívül 16-ból-lassan már 19 valaki. 
Átaludtunk talán valamit?
Ó jaj! Eddig is tudtam, de most már egészen biztosan tudom, hogy soha többé nem lesz semmi sem a régi!
Néha mintha két külön világ költözött volna össze egy rövid időre.

Három hónap viszonylag elég, hogy újra összecsiszolódjunk. Megint éreztük,  hogy a négy az négy és nem három. És a hárommal sosem lesz semmi, éppen olyan, mint amilyen volt néggyel.

Egy szép napon megint bezsákol. Lemegy a térképről.  

Mert megint hol is van az a Portland? A világ túloldalán. Csak most nem a szingapúri túloldalon, hanem az ellenkezőn.

Anya fél lelke, fél szíve megint szedelőzködik, áttendál, telephelyet módosít.

Hol is van igazából az az otthon?
Magyarországon ahol a gyökerek mélyen kapaszkodnak a földbe?
Szingapúrban ami maga a változás, a lehetőségek és az út törzse?
Vagy Portlandban, ami egyenlőre négy, de igazából ki tudja hány évig egy el-ágazás?

Ismét várunk, hiszünk, bízunk és szeretünk.
...és újra három lesz a négy.

A piros keretes Portland (Oregon állam)

Eltelt a nyár. Tartalmasan, szelíden és egy percre sem unatkozósan. 

Autót szerelt, apával tetőt szigeteltek, gazolt, fát vágott és elképesztő sokat főztünk/főztem. Naponta újabb és újabb, eddig még sosem készített ételcsodákat alkottunk. 

... és persze túráztunk, kirándulgattunk, társasjátékoztunk, beszélgettünk, SŐT! az is bekövetkezett, hogy ugyan már fényét vesztett hangon, de újra énekelnem kellett - akárcsak pici korukban-  a népdalos-úttörő dalos-Halász Juditos repertoáromból,  az esti lefekvésnél. 
Nah... mit meg nem él egy "Hanna ment Szingapúr és USA" gyereket szült anya!

Sokat töltekezett a kis- és nagy családdal, az állataival és az új- és régi barátokkal.

És persze volt egy halom intézni való. Vagy inkább rengeteg.  Folyamatosan.

A FELKÉSZÜ-LÉS MOZZANA-TAI:

*Vízum: Vegyes híreket hallottunk a vízum megszerzésével kapcsolatban. Elvileg rengeteg igazolás (NAV, tulajdoni lap, munkáltatói, banki...) kellett volna hozzá. A gyakorlatban úgy döntöttünk, hogy egészen biztosan nem fogunk hatezer valamennyiért tulajdoni lapot kikérni, inkább bepróbálkozunk azzal, hogy nem lesz, és esetleg egy hiánypótlással később csatoljuk.

Budapestre, a helyszínre érvén, a téren Ronald Reagan nyújtotta a kezét barátságosan és szembeköszönt a nagykövetség impozáns és szigorú biztonsággal védett épülete. Az időpont előtt még - ha már fent vagyunk-, várost néztünk és gondoltam, amíg Hanna kap egy pecsétet a vízumra, addig én majd meglátogatom a mellékhelységet, mert hát az út hosszú volt...

Anya meg vidékről jött... és azt hiszi neki mindent lehet itt nagy Budapesten.

Az épület és a szupermagas,  szupererős és szuperbekamerázott kerítés előtt kígyózott a sor, akik hozzánk hasonlóan mind vízumra vártak. 

Kiderült, hogy az épület gyomrában tüsténkedők, Anyura nem kíváncsiak. Oda bizony csak a vízum igénylő léphet be, miután megmotozták és letette a táskáját.

Tehát nincs olyan, hogy pipilünk és színes női magazinokat olvasunk amíg a lány kezet fog a nagykövettel. Aki aztán kilép az ajtón, ránk mosolyog, velünk is kezet fog, mert hát mégis csak Anyu vagyok...,  és megkérdezi milyen az idő Székesfehérváron?

A lényegre visszatérve: az ügyintézés rugalmas, gyors és nagyon kedves volt és ha a várakozást nem számítjuk, akkor nagyon rövid ideig is tartott. 

A vízumot már másnap küldték. Lakásra.

Tehát pontosak, precízek, alaposak - ahogy annak lenni kell-, de ugyanakkor kedvesek és segítőkészek.

*Iskolai papírok és eü. vizsgálatok:Temérdek és mindenféle. Nem igazán folytam bele az intézésükbe, olvasásukba, mert egy 18 éves ilyeneket már önállóan intéz.

Azt tudom, hogy A-Z-ig, éppen ahogy Szingapúrban, itt is kíváncsiak voltak létező vagy létezett betegségekre, védőoltásokra, szokásokra és miegymásra.

Ezért elképesztő sok időt töltöttünk a szuper gyors és szuper gyorsan vizsgálati időpontot adó kórházakban, laborokban, orvosi rendelőkben.

Ami igazán elkeserített, hogy valójában a sima *vér- és vizelet vizsgálaton kívül az összeset maszek alapon kellett megoldani.  Főleg azért, hogy egészen biztosan beleférjünk az időbe.

Jártunk a *gégész doki bácsinál:  Nem megy a mandula. Trópusi, klimatizált világtól eltanácsolva a leány. Szerinte, Portland tökéletes lesz: tiszta levegő, négy évszak, sok eső. Úgy legyen!

Oregon államban kötelező a TBC szűrés. Ha valaki egyenesen Magyarországról költözik oda hosszabb időre, akkor elég egy Rtg. Amennyiben Ázsiában, vagy akár csak Szingapúrban is, hosszabb ideig tartózkodott (mivel TBC szempontjából kiemelten veszélyes országnak számít=amin én nagyon-nagyon meglepődtem, hiszen a világ talán legtisztább és leghigiénikusabb helye) ezért szigorúbb vizsgálatok szükségesek.

Két évvel ezelőtt Székesfehérváron is csináltak ingyen *Mantoux tesztet, mára ez megszűnt. Nem is finanszírozza a Tb. Elvileg ma már csak egyetlen helyen, a Korányiban oldaható meg ez a vizsgálat. 

Nagy meglepetésünkre a Mantouxtesztpozitívlett.

Ez a  hír mondhatni teljesen mélypontra vágott minket, hiszen veszélybe került az utazás és hamarosan tisztába lettünk azzal is, hogy nagyjából 9 hónapon át kezelnek egy TBC-s beteget.

A Mantoux tesztet egyetlen teszt bírálhatja felül, ami nem más, mint az *Quantiferon vérvizsgálat. Ennek a negatív eredményében reménykedtünk.

Óriási szerencsénkre a teszt negatív, minden a legnagyobb rendben.

A biztonság kedvéért még átesett egy Rtg. vizsgálaton is, ahol pedig közölték velünk, hogy két év alatt több tüdőgyulladása is volt Szingapúrban (mivel nálunk volt a Szingapúrba utazás első hetében készített Rtg. is, és volt összehasonlítási alap), mi egyről sem tudtunk.

*Fogorvosnál az egy db. már kétszer kiesett tömésű és széttöredezett fog kezelése nagyjából másfél hónapig tartott. Új doktor néninél, szintén maszek alapon.

Okmány irodába kellett menni fényképet készíttetni a *magyar diák igazolványhoz, aztán sikeresen megtörtént ennek az igénylése is. (mert attól még, hogy Amerikában tanul valaki, jár számára a diák. ig., csak igényelni kell és fél évente iskola látogatási igazolást küldeni a hivatal számára a külföldi egyetemtől).

Le kellett adnia, hogy *az egyetemen melyik házban, hány ágyas szobában szeretne lakni, milyenek a fekvési-ébredési, mindennapi szokásai. (Örömmel írhatom, hogy a művészek házában fog lakni, a szobában rajta kívül csak egy szobatársa lesz, aki elvileg hasonlóan fekszik, kel és mindennapi szokásozik.

*Matematikából és spanyolból több órás, mindenről számot adó online vizsgát kértek.

Nagyon örült, mert matekból az emelt szintet kiválóra teljesítette és a spanyolja pedig közép szinten, szintén kiválóan sikerült.

Egy *online kurzust kellett végigcsinálnia a kinti életet, szabályokat, elvárásokat illetően.

* valamint, mert annyira hiányzott neki a tanulás, nekiállt egy online matek Calculus I. és Calculus II. gyakorló kurzusnak az egyetemen.

A DIPLOMÁHOZ VEZETŐ KEZDETI LÉPÉSEK (MI LESZEL, HA NAGY LESZEL:)

Az egyik legnagyobb izgalommal  az első szemeszter kurzusaira jelentkezés járt.

( Bizonyos tárgyak meghatározott számú kreditekből állnak. Egy szemeszterben min. 12-max. 19 kreditet lehet felvenni. ( Az első félév után, kimagasló tanulmányi eredmény esetén és külön engedéllyel remélhetőleg többet is ). 

Nagyon sokan az első két évben sokféle tárgyba belekóstolnak, és majd az utolsó két évben döntik el, hogy miből vagy mikből szeretnének diplomázni. 

Ez a Liber Arts egyetemek lényege.

Hanna viszont már most határozottan tudja, hogy milyen tárgyakat szeretne tanulni és milyen tárgyakból diplomázni, így nincs lehetősége arra, hogy ne célirányosan válogassa meg őket.

Mert, akár egyetlen kurzusról lecsúszás is felboríthatja a terveket.

Vannak kötelező tárgyak, melyek ha akarod- ha nem, kötelezőek. De legalább megadatik az a lehetőség, hogy a több kötelezőből válogasson. 

Ez lett nála a Kutatás és felfedezés. 

Van sport követelmény is, bár nem feltétlenül az első évben, de mivel 1 kredithelye  maradt így azt is bevállalta, ez lett a Női önvédelem. 

Július nem tudom hányadikán történt a legelső komoly kurzusvadászat. Egyetlen kurzussal. Ő a Kémiát választotta, amire sikeresen fel is iratkozott. 

Már akkor látta, hogy 2-3-4 hely vagy már semmi maradt azokra a kurzusokra amik fontosak voltak a számára.

Ezért eléggé aggódtunk. 

Talán tíz nappal később lehetett a többi ( az ő esetében 2 ) kurzusra jelentkezni. 

Már előtte héten gondosan kiválogatta és bejelölte őket, ( többféle variáció szerint és több eshetőséggel számolva ), hogy már csak a KÜLDÉS billentyűt kelljen megnyomni, amikor mindenki lázasan várja az Oregon államban délelőtt 11 órát, máshol a ki tudja mennyit, de mindenesetre magyar földön a 20 -at. 

A Matematikára szerencsésen sikerült regisztrálni, viszont művészettörténetre, spanyolra, fizikára nem. ( Vagy azért nem, mert elfogyott a hely...vagy azért nem, mert a két tárgy órái ugyan abban az időben lennének. ) 

Így maradt a "nem kéne tanulnom, de ami maradt, abból még ez érdekel" az USA történelme. Tehát felregisztrált erre.

Aztán érkezett egy jó tanács, hogy vegye fel a kapcs-ot az óhajtott tárgy profjával, hátha...

Kapcs.felvétel megtörtént. Eredmény: Sikeres. Így bejutott a Művtöri kurzusra is. 

Biológiából felmentést kapott, kihagyhat egy szemesztert, mivel az emelt biológiája 7-es lett.

Hát mit is mondjak: Rettenetesen örült, örültünk, hogy az első kurzusvadászat végül is rendben sikerült. 

Bátraké a szerencse!

És, hogy MIÉRT FONTOS ENNYIRE AZ ELSŐ PILLANATTÓL KEZDVE, A TUDATOS KURZUS VÁLASZTÁS?

Elég kemény fába vágta a fejszéjét. Az egyetemi tanácsadó azt mondta, hogy az ő terveihez rettenetesen ügyesnek kell lenni, talpraesettnek, elszántnak, nagyon szorgalmasnak és a többi pedig a csillagok szerencsés állásán múlik. ...és ez utóbbi cseppet sem elhanyagolható! 

A  fő major a biológia (ami majd kb. két-három év múlva dől el, hogy a biológusi pálya mely irányára szakosodik). 

A második tervezett major (vagy legrosszabb esetben minor) a rajz és művészettörténet és egy kis spanyol nyelv.

Harmadik un. orvosi előkészítő képzés,  az orvosi pályához szükséges kurzusok felvétele (erről később írok, ebben a fejezetben ! Érdemes elolvasni mennyivel több idő, gyakorlat és vélhetően tudás is kell az orvosi szakma elsajátításához, mint Magyarországon)ITT 

( A Bachelor fokozat után, az USA-ban, az orvoslás felé haladva a továbbtanulás útján,  kiváló eredmények, igen nagy szerencse és nagyon jó ösztöndíj szükségeltetik (a mi esetünkben legalábbis). 

Ezért egyenlőre most csak a négy év orvosi előkészítő, biológusi és rajz-művtöri diploma, spanyollal megtűzdelve került tervezés alá. A hogyan-továbbot, nagyjából négy év után meglátjuk...még az is előfordulhat, hogy változnak a tervek...

Szeretnék megosztani egy nagyon jó kis összefoglalót/cikket ami az amerikai oktatást magyarázza:

BŐVEBBEN AZ AMERIKAI EGYETEMEKRŐL:

"Az előző az amerikai oktatással foglalkozó cikkemre több, az amerikai egyetemekről érdeklődő és a brit intézményekkel foglalkozó hozzászólás is érkezett, úgy gondoltam, hogy írok két cikket ezekről is. Nyilván nem tudok mindent róluk, de mivel két évet töltöttem Walesben, és egyet Amerikában, és mind a két helyen keresztülmentem a teljes felvételi eljáráson és láttam valamennyit az egyetemek életéből, pár érdekességet azért ki tudok emelni.

Alapvető szerkezeti elemek

Az egyetemi képzés két részre tagolódik. Az úgynevezett undergraduate oktatás négy évig tart, és egy bachelor fokozat megszerzésével végződik. Magyarországtól eltérően ezzel már dolgozni is lehet, sőt a legtöbb diák nem is tanul tovább. Szintén eltér a hazai gyakorlattól, hogy több szakmát nem lehet undergraduate szinten tanulni, így például a középiskolából kikerülve nem tudsz orvosi vagy jogi tanulmányokat folytatni. Ezeket csak graduate szinten tanítják, a nagy egyetemeken van medical school és/vagy law school. A bachelor fokozat megszerzése után, munkatapasztalattal vagy anélkül tanulhatsz tehát tovább, egy medical school-ban, egy law school-ban vagy egy graduate school-ban, ha mesterfokozatot, majd PhD-t szeretnél. Ezt azért tartom fontosnak leírni, mert otthon elhangzik, hogy az úgynevezett bolognai rendszer hülyeség, és az alapképzéssel nem lehet elhelyezkedni. Szerintem inkább az lehet a probléma, hogy az osztott képzés nem jól működik nálunk, nyilván részben azért, mert új dolog. (Az is probléma, hogy mindenki, aki pár évvel ezelőttig járt egyetemre mesterfokozattal rendelkezik, így persze hogy esélytelen, akinek csak alapdiplomája van. Gyakran látok olyan álláshirdetéseket, amelyeknél nyilvánvalóan nincs szükség mesterfokozatra, de miért ne követelné meg a munkáltató, ha megteheti.) Szóval, az alapképzés itt négy éves, a graduális oktatás pedig szakmától függ, a jogi képzés hároméves, az orvosi négy, az általános PhD-képzésen általában két évig vannak óráid, és utána három év alatt írsz disszertációt. 

Az alapképzésről

Mint mondtam, a négyéves alapképzés egy bachelor fokozat megszerzésével végződik. A legfontosabb eltérés az európai egyetemektől, hogy nem csak olyan dolgokat tanulsz, amik a szakodhoz kötődnek, sőt, amikor felvételizel nem is egy bizonyos szakra jelentkezel. Ez egyetemtől is függ, de az amerikai egyetemek célja az általános tudás terjesztése. Ez jól, hangzik, de mit is jelent a gyakorlatban? A legjellemzőbb a négy év – nyolc félév szerkezet (vannak egyetemek, ahol harmad-, illetve negyedévek vannak), és minden félévben négy kurzusod van. Ez összesen ugye 32, aminek mondjuk, hogy a fele kötődik a szakodhoz, a többit pedig többé-kevésbé magad választod. Én például közgazdaságtant szeretnék tanulni, most az öt órámból mégis csak kettő (matematikai mikróökonómia és lineáris algebra) köthető ehhez szorosan. Az előző félévben tanultam franciát és angolt is például. A szakodat a második év után választod ki, amikor már sok mindent kipróbálhattál. Természetesen a szakon belül vannak megkötések, de ezek sem összehasonlíthatóak a magyarországi egyetemi oktatással, például az én egyetememen a közgazdász szakon kötelező tárgy öt van (Bevezetés a közgazdaságtanba, Középszintű mikróökonómia, Középszintű makróökonómia, Ökonometria, Analízis), és ezen kívül még négy-öt közgazdasági tárgyat magadnak kell választanod. Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy ez-e a jobb rendszer vagy az európai, csak a különbségekre szeretném felhívni a figyelmet. (Ez válasz azokra a hozzászólásokra, amik azzal vádoltak, hogy buta módon az amerikai oktatást preferálom a hazaival szemben. Szerintem mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is.)

Melyik egyetemekről beszélünk?

Körülbelül 4300 egyetem van az Egyesült Államokban – ez a szám önmagában is megdöbbentő, de főleg azért fontos, hogy lássuk, nagyon nehéz lenne egy cikkben jellemezni az összes egyetemet. Szerintem ennek értelme sem lenne, mert a legtöbb egyetem nem túl érdekes a magyar olvasónak. Szóval alapvetően az egyetemek két csoportjáról érdemes beszélni: a nagy egyetemekről és a kisebb liberal arts college-nak nevezett, magyarul (szerintem félrevezetően) főiskolának fordított intézményekről. A nagy egyetemek között megkülönböztethetünk állami és magánegyetemeket. A nagy állami egyetemek közül a legjobbak talán a University of California - Berkeley és University of California - Los Angeles, jónak számítanak még például a virginiai, a michigani és a wisconsini állami egyetemek is. A magánegyetemek között olyanokat kell megemlíteni mint a Massachusetts Institute of Technology, a University of Chicago, a Harvard, a Princeton, a Yale vagy például a California Institute of Technology. A kis egyetemek között a legelismertebbek a Williams College és az Amherst College. A legfontosabb különbségek a két típusú egyetem között a diákok száma (a nagy egyetemeken 6-7 ezertől felfelé, a kicsiken mondjuk 3 ezerig) és az, hogy csak a nagy egyetemeken folyik érdemben graduate képzés. Mindkét egyetemtípusnak vannak előnyei és hátrányai is. A nagy egyetemek koncentrálódnak a legjobb kutatók, viszont a kicsiken van a legjobb oktatás. A nagy egyetemeken fogsz Nobel-díjasoktól előadásokat hallgatni, a kicsiken viszont együtt vacsorázhatsz a professzorokkal, akik szintén elég komoly emberek. A továbbtanulás (law school, medical school, graduate school) szempontjából is mind a két típus jó lehet, és sok híres ember került ki a Harvardról és az Amherstről is. 

Tandíj és felvételi eljárás

A legtöbb ember az amerikai egyetemekről szerintem a horribilis tandíjakra asszociál. A fentebb említett egyetemek mindegyikén 50 ezer dollár feletti tandíj van, bár az állami egyetemek lényegesen olcsóbbak, ha az adott állam lakója vagy. A magas tandíjat több dolog is magyarázza, főként az, hogy ebben benne van a lakhatás és az étkezés is, nem túl rossz körülmények között. Tehát ha a brit egyetemek kevesebb, mint négyezer fontos tandíjára gondolunk, akkor ehhez adjuk hozzá a megélhetést, és máris sokat csökkent a különbség. A másik fontos tényező, hogy az európai ingyenes vagy olcsó egyetemi oktatás mögött hatalmas állami támogatás áll. Kérdezzük csak meg az Európai Unión kívüli ismerőseinket, mennyiért tanulhatnak az Egyesült Királyságban. Igen, a válasz egy hatalmas szám lesz, sokkal több, mint amennyit mi fizetünk. Szakmától függően, 10 és 20 ezer font közötti összegről beszélünk. Na így már körülbelül ugyanott tartunk. 

Fontos dolog az is, hogy az amerikaiak nagy része befektetésként tekint az egyetemre, és bizonyos szempontból igazuk van. Hiszen megéri sokat fizetni, ha utána tényleg magas fizetést kapsz majd. Ami talán még ennél is fontosabb lehet a hazai olvasónak az az ösztöndíjak rendszere. Azok az amerikai egyetemek, amelyeket itt említettem, ha szeretnék hogy odajárjál olyan ösztöndíjat fognak neked adni, hogy megengedhesd magadnak. Én is idejárok, és a megélhetést is beleszámolva nem igazán kerül többe, mint egy budapesti egyetem kerülne, pláne ha Budapesten mondjuk albérletet szeretnék. 

Itt most szeretnék egy kis kitérőt tenni az esélyegyenlőségről, amiről majd később hosszabb cikket is szeretnék írni. Senki nem állítja, hogy teljes lenne az esélyegyenlőség, sőt még azt sem, hogy lehetséges. Természetesen mindig meghatározza a lehetőségeidet a családi háttered, hiszen befolyásolja a rendelkezésedre álló információkat, de például azt is, hogy megengedheted-e magadnak, hogy négy évet az egyetemen töltsél munka helyett. Hiszen az oktatás valós költségeihez hozzá kell számolnunk az elveszett keresetet is például. Erről a kérdésről nagyon sokat lehet vitatkozni, és még fogok is róla írni egy másik cikkben, de azt szögezzük le, hogy nem ringatom magamat abba a hitbe (sok más emberrel ellentétben), hogy csak a saját érdemem lenne, hogy itt tanulhatok, és ez független a családi hátteremtől. Nyilván az, hogy milyen értéket képviselt nálunk otthon a tanulás, a külföldön tanulás és az, hogy például nem kell eltartanom a családomat mind hozzájárulnak a lehetőségeimhez. Pusztán arra akarom felhívni a figyelmet, hogy nem kizárólag a nagyon gazdagok kiváltsága, hogy ilyen egyetemeken tanulhatnak.

Szerintem az is sokakat érdekel, hogy hogyan lehet eljutni egy amerikai egyetemre, így írnék egy kicsit a felvételi eljárásról. Az alapvető eltérés a magyarországi rendszerhez képest, hogy nem egy vizsgán (az érettségin) múlik a felvételi eredményed, hanem több tényezőből áll össze. Ezek között pont nem szerepel az érettségi eredmény, hiszen a legtöbb amerikai egyetem ma (április 1.) teszi közé a felvételi eredményeket, én pedig csak májusban érettségiztem, és júliusban tették közzé a felvételi eredményeimet. A felvételi eljárás részei a legtöbb egyetemen az esszék, az interjú, a tanári ajánlások, a középiskolai jegyeid és a standardizált matematikai és angol tesztek. Fontos az is, hogy az óráidon kívül mit csináltál középiskolában. Tehát a felvételi eljárás komplex, és bizonyos értelemben szubjektív, viszont sokkal jobban tudja ellensúlyozni azokat a tényezőket, amiket nem lehet érettségi pontszámokban megjeleníteni (hiába próbálkozik ezzel az Oktatási Minisztérium). Ha a hozzászólókat bővebben is érdekli ez a téma, szívesen írok többet is. Amit le kell szögezni: ez megint nem feltétlenül jobb vagy rosszabb, mint a magyarországi rendszer, hanem más. És nyilvánvalóan nálunk megvalósíthatatlan, mert kevés egyetem van és mindenki ismer mindenkit, így nem lenne fenntartható ez a rendszer. "

(Forrás: Prinz Dániel)

Ahogy ígértem: ORVOSI TANULMÁNYOK AZ USA-BAN:

"AZ Egyesült Államokban AZ orvosdoktori Végzettség megszerzése Sok éves TÖBB Oktatási szinten átívelő Tanulási folyamat eredménye.

AZ ehhez Vezető út Első lépése a középiskolát követő, Bachelor fokozatot Adó,Négy ÉVES alapképzés ( egyetemi kollégium ) elvégzése. AZ egyetemi tanulmányok MEG NEM jelentenek Orvosi jellegû képzést, de bizonyos tárgyakban a hallgatónak célszerű Erős alapokat szereznie. A Intézmény kínálhat Orvosi Előkészítő képzést, ún. premed tanterv -ot AMI segíthet eleget Tenni annak a felvételi követelménynek, hogy az AZ elvégzett kurzusok között megfelelő arányban legyen biológia, fizika, szerves- éS szervetlen kémia, matematika, társadalom- éS humántudományok.

AZ ezt követő, ugyancsak Négy ÉVES Orvosi egyetemre, az orvosi iskola -ba küldött felvételi anyag fontos elemei a következők: 

milyen tárgyakat éS milyen átlageredménnyel (GPA) tanult a Hallgató, 

s hogyan teljesített a felvételi vizsgán (MCAT). A felvételi vizsga, aMedical College Admission Test - MCAT Négy részből Álló, számítógépes, feleletválasztós teszt. A vizsgára AZ Association of American Medical Főiskolák (AAMC) honlapján keresztül lehet jelentkezni:www.aamc.org/students/mcat/start.htm

Részei:

Szóbeli érvelés 

Fizikai Tudományok, 

Bemutatkozás, 

Biológiai tudományok. 

A fentiek Mellett Nagy súlya van AZ ajánlóleveleknek, 

A gyógyító éS Rehabilitációs környezetben szerzett tapasztalatoknak, 

AZ Önkéntes munkának, 

a tanulmányokon kívüli tevékenységnek (extracurricural tevékenységek), 

a Vezetői képességeknek (vezető szerep) 

éS a jelöltnek AZ interjú soran megmutatkozó Egész személyiségének. 

Egy orvosi iskola elvégzésével a Hallgató megkapja AZ MD - Orvos Szakmai fokozatot, s ezzel befejezte AZ egyetemi orvosi tanulmányait.

A KÖVETKEZŐ Lépes, a mesterképzés ( diplomás egészségügyi oktatás ) készíti Fel AZ orvosokat - a rezidensi ( rezidens ) programon keresztül - EGY szakterület gyakorlására. This a szint, where a magyarországi Orvostudományi egyetemeken orvosdoktori diplomata szerzett hallgatók bekapcsolódhatnak AZ Amerikai felsőoktatásba.

A rezidensként kórházi gyakorlatban VALÓ részvétel feltétele az, hogy a jelölt előzetesen megszerezze AZ Oktatási Bizottság külföldi orvosi diplomát (ECFMG ) tanúsítványát ( normál ECFMG tanúsítvány ). Ennek követelményei: 

A jelöltnek olyan egyetemen Kell végeznie, Amely a végzés évében szerepel a FAIMER International Medical Education Directory ( IMED ) adatbázisában. 

A jelöltnek diplomája hitelesített másolatával éS fordításával Kell bizonyítania, hogy orvosi tanulmányait befejezte. 

A jelöltnek rendelkeznie Kell olyan dokumentumokkal, amelyek igazolják, hogy abban AZ országban, where AZ Orvosi tanulmányait végezte, jogosult praktizálni. 

AZ ECFMG visszaigazolást KAP a jelölt egyetemétől a Dokumentumok hitelességét illetően. 

Le Kell Tennie a KÖVETKEZŐ vizsgákat: 

Egyesült Államok Egészségügyi Engedélyezési vizsga ( USMLE ) 1. lépés éS 2. lépés 

Test az angol mint idegen nyelv ( TOEFL ) 

A USMLE részei: 

1. lépés (orvosi tudomány), 336 KÉRDÉS, 8 Óra tesztidő: anatómia, viselkedési tudományok, biokémia, mikrobiológia, patológia, gyógyszertan, élettan, interdiszciplináris témák 

2. lépés CK (Clinical Knowledge), 352 KÉRDÉS, 9 Óra tesztidő: belgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat, gyermekgyógyászat, megelőző orvoslás, pszichiátria, sebészet, más területeken 

2. lépés CS (Clinical Skills), 12. Beteg, szimulált klinikai környezet, kb.8 Óra tesztidő: integrált klinikai Encounter (ICE), kommunikációs és interperszonális készségek (CIS), beszélt angol nyelvtudás (szeptember) 

A Standard ECFMG tanúsítvány birtokában lehet letenni a Harmadik Szakmai vizsgát: 

3. lépés: 480 feleletválasztós KÉRDÉS, kb. 9. számítógépes ESET-szimuláció: Clinical Encounter Frame éS Orvos feladat 

Jelentkezés a vizsgákra: 

1. lépés 2. lépés CK éS CS: Oktatási Bizottság külföldi egészségügyi diplomások (ECFMG) 

3. lépés Információ: Federation of State Medical Boards (FSMB) 

AZ ECFMG tanúsítvány megszerzése ill. a 3. lépés Után lehet jelentkezni a Nemzeti Residency Matching Program-ra. AZ NRMP Csák adminisztrálja a programot, a jelölteknek közvetlenül a kórházigazgatókkal Kell felvenniük a kapcsolatot éS párhuzamosan regisztráltatniuk magukat a programban. 

Információ a rezidens programokról ( American Medical Association - AMA): 

Graduate Medical Education Directory (nyomtatott adattár) 

Freida Online

Egy program folyamán szerzi Meg-a jelölt a ​​szakképesítését. A Végső engedély elnyeréséhez abban Arizona államban is eleget Kell Tennie a Speciális (pl. Vizsga-) kívánalmaknak, amelyben praktizálni szeretne (Federation of State Medical Boards - FSMB ). 

Ha a magyar, orvosdoktori diplomával rendelkező Hallgató NEM menta Orvos, hanem menta Kutató Akar AZ Egyesült Államokban továbbtanulni, vagyis NEM Akar részt venni a betegellátásban, akkor NEM szükséges megszereznie AZ ECFMG Certificate-et. Graduate Mester(esetleg közvetlenül PhD) programra jelentkezhet, melyeknek felvételi vizsgái a Graduate Record Vizsgák ( GRE ) Es a TOEFL ." 

( Forrás: educationusa.hu ) 

BETEKINTÉS MAGYARORSZÁG - USA - EGYÉB KÜLFÖLDI ORSZÁGOK REZIDENS KÉPZÉSÉBE:

(egy remekül összeállított cikk): Amikor megint kiderül, hogy nem Magyarország szarta a spanyol viaszt!

ITT

HANNÁRÓL SZÜLETETT EGY CIKK A FEJÉR MEGYEI HÍRLAPBAN:

A CIKK ITT OLVASHATÓ


GUTAÜTÉSÉRT, REPÜLŐJEGY:

 Bizonyára, nem szabadna a jövőben semmit sem Ázsiával összehasonlítgatni, de azért még sok mindent "Bezzeg Szingapúrban..."szemmel kritikusan nézek és értékelek (pedig azért ott sem tökéletes minden). 

Így történt ez a repülőjegy vásárlással is, ami az USA-ba utazáskor nem is olyan egyszerű feladat, mint ahogyan nekiinduláskor elképzeltem.

Ázsiában még a legutolsó, legfapadosabb, legolcsóbb jegy esetében is minden klappolt, rugalmasan és rendben ment.
Itt nem egészen!

Tudni kell, hogy a mi esetünkben az egyetem minden tanévben fizet egy oda-vissza utat, de ha a csimota karácsonykor haza akar jönni, az önfedezendő.

Haza akar, mi is akarjuk. ... és inkább lemond mindeggyőnk, a tulajdonképpen eddig sem nagyon volt karácsonyi ajándékokról, azért, hogy újra együtt legyen a család és, hogy ne kelljen a csimotának egy hónapot valahol magányosan egy hostelben tölteni.
Mert bizony a téli szünet egy hónap, a kollégium ez időre bezár. 

Az senkitől nem várható el, hogy ne adj Isten! meghívja egy diáktársa a saját otthonába és egy teljes hónapot ott lógjon a nyakukon. Az egy hónapig hostelben élek meg egyenesen kegyetlen lenne és valószínűleg annyiba kerülne, mint egy oda-vissza repjegy. A járulékos kgt-ekkel meg még többe.
  
Ezért, elkezdtem vadászni a 2015. január és 2015. májusi jegyek után. Elég alapos vagyok és szeretem több oldalról is alátámogatni a dolgokat, ezért nagyjából 20-25 légitársaságot-online jegyvásárló felületet- repjegyeket árusító utazási irodát nyálaztam végig a neten. Két hónap alatt többször is.

A keresés a mi esetünkben nagyon kötött: mivel megvan az adott nap amikor pontosan kiérhet ( ahhoz kell tartani amikor kinyit a kollégium),  megvan amikor pontosan eljöhet, nem érkezhet késő este, mert nem tud mivel a kollégiumhoz érni ( a reptér, busszal még nagyjából 1,45 órára van a kollégiumtól és a buszjáratok nyilván időben is limitáltak), általában két átszállás van mondjuk egy Londonban, vagy Amszterdamban, vagy Párizsban és utána még egy New Yorkban, San Franciscoban, Seattleben stb...ahol néha bődületes éjszakai várakozási idők vannak ( 10-20 óra ), ami egy utazás alatt egyszer is sok, nem hogy kétszer! Ebben az esetben kénytelen az ember hostelt keresni, ami újabb összeggel üríti a pénztárcát. Az időjárást sem szabad elhanyagolni, hiszen január bőven téli hónap és bár Portlandban valószínűleg nem kell kemény téllel számolni, de ha figyelembe vesszük a múlt évi - 15 éve nem látott -45 fokos dermesztő időt és azt, hogy sokan egy hétig is rostokoltak egy-egy reptéren vagy hostelben, a rendkívüli időjárás miatt törölt járatok miatt- akkor életveszélyes olyan második átszállási helyet választani, ahol elképzelhető, hogy a múlt évi extra tél újra megtörténik. (Ez pld. New York...)

Tehát mindent egybevetve kell megtalálni a leggazdaságosabb, legkényelmesebb és leggyorsabb repülőutat.

Elképesztő sok, rossz kondíciókkal bíró, ám olcsóbb jegy nyüzsög a neten. Jót találni, már július-augusztusban is csak szerencse alapon lehet.

Azt tapasztaltam, hogy a repülőjegy árusító magyar-külföldi oldalak, az utazási irodák- mind kivétel nélkül-, egyáltalán nem naprakészek! Sőt döbbenetes módon nem azok! 

Nem számoltam össze hány online foglalást végigjátszottunk és a végére vagy azt írta ki a rendszerük, hogy "Sajnáljuk a jegy elfogyott" vagy azt, hogy " Sajnáljuk a jegy ára megváltozott". 
A változás pedig nem tíz és nem húsz ezer forint volt. Az egyik legismertebb felületen 120e ft!

Olyan online felülettel is lehet találkozni, ahol egy kedvező árról indul a repjegy, végül ilyen-olyan díjakat terhelnek hozzá+ ha bankkártyával fizetem újabb százalékok gördülnek a fizetendőre. Így a végére már régen nem annyi, az annyi.

Amin mégis a legjobban meglepődtem, az az egyik legnagyobb és legnépszerűbb légitársaság hivatalos online oldala volt! Ami nem más, mint a Delta. Négy foglalást is végigzongoráztunk, és mind a négy esetben elutasítást kaptunk a már elfogyott vagy már nem ennyi okokra hivatkozva! Amit még pofátlannak és felháborítónak tartottam, mindezt akkor közölte a rendszer, amikor az összes személyes adatot, és a bankkártya adatait, kódját  is megadtuk és elindítottuk a megbízást a bank felé! 
Elvárható lenne, hogy a legelején közlik a foglalóval: "Sorry, a jegy elfogyott!"

Az is meglepő és lehangoló volt, hogy telefonon beszéltem a Delta Airlines magyar ügyfélszolgálatának munkatárs nőjével, aki amellett, hogy meglepően türelmetlen volt,  nem tudott egy-egy általam kinézett járatról semmilyen tájékoztatást sem adni. Mondván, hogy ha a Delta online felületén akarok vásárolni és nem náluk, akkor az egészen más történet. (Nyilván ha rajtuk keresztül vásárolok, akkor jutalékot is terhelnek a jegyre és úgy gondolta, hogy nem fog ő ingyért tájékoztatást adni nekem). 
Azért érdekes, hogy Ázsia felé, a Qatar jegyeket sosem vettem magánál a légitársaságnál, hanem kb. 60e ft-al olcsóbban egy utazási irodánál, akik kifejezetten diákoknak árulnak akciós helyeket. Ennek ellenére mégis minden alkalommal tudott a Qatar magyarországi ügyfélszolgálata tájékoztatni vagy megválaszolta a kérdéseimet.

Az USA irányába, a repjegy módosítás minden esetben 120 eurónál kezdődik+ügyintézési jutalék+repjegy ár különbözet, amin megint leesett az állam, mert Szingapúrba egy repjegy módosítás 15-40e ft között mozog összesen. A feladható csomag a Qatarnál 30kg (igaz az elején még 23 volt), az USA felé pedig csak 23! Arról már nem is beszélve, hogy Magyarország-Szingapúr retúr  repjegy jóval olcsóbb, mint Magyarország-Portland retúr.

Hát ez van!

Végül megvettük a jegyet, jó feltételekkel, de nem jó áron a Deltánál. 
Ahol bár minden online felület, utazási iroda és maga a légitársaság szerint is már alig vannak helyek, mégis amikor Hanna az üléshelyeket választotta, jóval több volt az üres szék, mint a már foglalt.

Nem baj, majd belejövünk és a legközelebbinél még körültekintőbbek leszünk és remélhetőleg megtaláljuk azt a helyet ahonnan a legkedvezőbben és legbiztosabban lehet beszerezni a repjegyeket a messzi Amerikába.


Az első Amerika felé becsekkolós tapasztalatok: : 23kg-nyi cuccal nem elég Amerikába utazni, főleg úgy, hogy a legközelebbi hazajövetelig három évszakot biztosan megél az ember gyereke. Most amikor kimegy még nyár van, aztán uu. mint itthon következik az ősz és lesz még egy tele is. 

Sokan azt javasolták, hogy vegye meg ott kint azt ami nem fért a bőröndbe, de nem akartunk feleslegesen ruhára és cipőre költekezni, amikor itthon is van bőven, ezért éltünk a lehetőséggel, ami a Deltánál és KLM-nél egészen biztosan létezik, hogy fel lehet adni 70 euro összegben egy másik 23kg-os csomagot. (euroval és ft-al is lehet fizetni). 

Így a 2x23kg (sőt az egyik 23,5kg volt) csomagba tényleg el lehetett vinni mindazt ami szükséges. 
A kézipoggyász keresztbe-hosszába-széltébe max.114 cm lehet, de nem mérték sem hosszra, sem súlyra, így az a mi esetünkben 12kg-ra sikeredett összepakolni (de ezek csak műszaki cikkek: laptop, grafikus számológép, fényképező, külső tárhely) voltak. 

Megérkezett, az már biztos!
Az időeltolódás pontosan 9 óra!!!, augusztus 25.-én hajnali 6 óra 10 perckor indult el Magyarországról, és ugyancsak augusztus 25.-én délelőtt 11 óra 35 perckor érkezett Portlandba ( az ottani idő szerint ).  

A fotót készítette: Varga Hanna .
A leges-legelső légi fotó Portlandról. Az ott egy vulkán, egy hófödte vulkán.

Fejezetvégi vallomás:

Szingapúrban új diákokkal, újra elkezdődött egy tanév. Nagyon furcsa volt nézni a fotókat és furcsa volt szembesülni azzal, hogy a szingapúri életnek már vége... Pont erről beszéltünk itthon, hogy maradt egy űr, egy hiány, egy szomorú érzés, hogy  ... most már nélküle kezdődött el a kinti élet. 
Már nem lehet visszamenni, nem lehet újrakezdeni, nem lehet repetázni.
Hiányzik. Hiányozni fog.

....És most pedig:

Egy ici-picit mindig meghalok amikor újra elmegy. Nehéz. Nagyon nehéz. 

Ha itthon van, nem nézzük a naptárt, nem gondolunk az újra indulásra, csak arra gondolunk, hogy ez a most - az itt. 
A mi mostunk és a mi ittünk.

Aztán az indulás előtti napokban rámtelepszik az-az érzés, ami akkor csimpaszkodik rám, amikor újra nincs. Elkapja a nyakamat és annyira szorítja, hogy ha a tükörbe nézek látom az ujjai nyomát.

Tele vagyok kérdőjelekkel és bizonytalanságokkal. Minden jól megy majd? Mert ez aztán most valóban a tényleg teljesen ismeretlen! Nincsenek segítő, tanácsot adó anyuk. 

MILYEN HELY VAGY TE, AMERIKA?

Mit tehetek?

Bízom, újra és megúnhatatlanul bízom a Gondviselésben és abban, hogy minden pontosan úgy van jól, ahogyan történik.

Magammal szemben pedig folyamatosan dolgozom! Dolgozom, hogy levedlődjem az aggódásos ruhámat, és füldugóval+vattával+az ujjaimmal is, jó erősen betapasszam a fülemet, amikor bárki a közelemben jajong, visong és öngyújtja bennem az anyapánikot!

Éljenek a jó dolgok, éljenek az új utak és lehetőségek!
Nem veszünk el! Csak átalakulunk!